Érdekességek 
Amiért érdemes sokáig élni...
A világ megannyi csodálatos élményt tartogat számunkra. A legkülönlegesebbek megismerésére azonban van, hogy egy átlagos emberöltő alatt sincs lehetőségünk, hiszen vagy nagyon ritkán ismétlődnek, vagy csak a távolabbi jövőben élvezhetnénk őket először.
Egy hónapon át tartó cikksorozatunkban hétről-hétre bemutatunk egyet a világ azon csodáiból, amiért valóban érdemes sokáig élni. A dátumok ne szegjék kedvét! Kövesse inkább a kaukázusi emberek példáját, akik kiegyensúlyozott életmódjuknak és egészséges táplálkozásuknak köszönhetően a világon a legmagasabb átlagéletkort érik el.
A világ megannyi csodálatos élményt tartogat számunkra. A legkülönlegesebbek megismerésére azonban van, hogy egy átlagos emberöltő alatt sincs lehetőségünk, hiszen vagy nagyon ritkán ismétlődnek, vagy csak a távolabbi jövőben élvezhetnénk őket először.
Egy hónapon át tartó cikksorozatunkban hétről-hétre bemutatunk egyet a világ azon csodáiból, amiért valóban érdemes sokáig élni. A dátumok ne szegjék kedvét! Kövesse inkább a kaukázusi emberek példáját, akik kiegyensúlyozott életmódjuknak és egészséges táplálkozásuknak köszönhetően a világon a legmagasabb átlagéletkort érik el.
1. A Halley-üstökös
A Halley-üstökös 1758-as „felbukkanása” volt az első üstökös látogatás, melyet előre megjövendölt az emberiség. Az érdem Edmond Halley (1656-1742) angol csillagászé, aki 1705-ben közzé tett számításaival igazolta, hogy az 1531-es, 1607-es és 1682-es megfigyelések valójában ugyanannak az üstökösnek a 76 évenként ismétlődő megjelenései. E tanulmányában megjelölte az üstökös felbukkanásának következő időpontját is, amely a csillagász halála után, 1758-ban be is következett. Az angol csillagász tiszteletére az üstököst Halley-üstökösnek nevezték el.
Később egyébként kiderült, hogy a Halley-üstököst már jóval korábban is megfigyelték: a ma ismert legrégebbi feljegyzés i. e. 476-ból, Kínából való.
A Halley-üstökös legutoljára 1985-1986-ban láthattuk, legközelebb pedig 2061-ben tér vissza a Naprendszer belsejébe.
2. Nappali sötétség
A teljes napfogyatkozás az egyik leglátványosabb természeti jelenség. Alkalmával a Föld felszínének egy adott pontjáról nézve a Hold teljesen eltakarja a Napot – azaz a Hold árnyéka a Földre vetül. A rendkívül ritka jelenség hazánkban legutóbb 1999. augusztus 11-én látszott, legközelebb pedig 2081. szeptember 3-án lesz megfigyelhető.
A teljes napfogyatkozás csúcspontján (totalitás) a Hold teljesen eltakarja a napkorongot, így szűrő nélkül is figyelhetjük a jelenségeket. Az égbolt elsötétül, láthatóvá válik a Naphoz közeli Merkúr és Vénusz, valamint a Szaturnuszt is megpillanthatjuk. Emellett feltűnik pár az égbolt legfényesebb csillagai közül. A totalitás alatt általában több fokot esik a hőmérséklet, gyakran feltámad a szél, és hirtelen feltűnő csönd lesz. Az állatok már a totalitás előtti utolsó percekben furcsán kezdenek viselkedni: az „estét” érzékelve többjük fekvőhelyet keres magának, az éjszakai állatok élelemért indulnak, a madarak pedig esti koncertbe kezdenek...
3. Ritka szépség
Kevés olyan nő él a világon, aki ne szeretné a virágokat. Kit tökéletes szépségük, kit pedig mámorító illatuk varázsol el.
Az indonéziai Szumátrában őshonos Bunga Bangkát minden bizonnyal nem az utóbb említett tulajdonság miatt szeretjük. A világ legnagyobb és egyben talán legbüdösebb virága, virágzásakor csodaszép virágerdőbe borul.
A kontyvirágfélékhez tartozó, tudományos nevén Amorphophallus titanumként ismert növény a világ legnagyobb virágával büszkélkedhet, amely valójában egy összetett virágzat. Virága naponta több mint 10 centimétert nőhet, teljesen kifejlett állapotában pedig hosszúsága a két métert is meghaladhatja.
Virágzása egyébként meglehetősen ritka eseménynek számít, ráadásul senki nem tudja pontosan, mikor és miért következik be. Amióta az első példány a londoni Kew Gardensbe került – vagyis 1889 óta – mindössze öt szirombontást jegyeztek fel az angol, tizenegyet pedig az amerikai botanikus kertekben.
4. Gigantikus tűzijáték
A vulkánkitörések – bár többször okoznak természeti csapást – biztonságos távolságból szemlélve, a világ legcsodálatosabb elményei közé tartoznak.
Földünk szinte minden kontinensén van aktív vulkán, de ezekből csupán kettő „működik” térségünkben: az Etna illetve a Vezúv. Míg előbbi szinte állandó vulkanikus tevékenységet folytat, utóbbi ritkábban tör a felszínre, legutolsó kitörése 1944-ben volt. De ki tudja, lehet, hogy már csak pár évtized, és máris kezdődik a nagy tűzijáték...
A ritka alkalmat tényleg érdemes átélni, hiszen mindenképp gyönyörű látvány tárul elénk – főleg akkor, ha sötétedés után vagyunk szemtanúi a csodálatos eseménynek. A Föld gyomrából feltörő, vörösen izzó, forró láva gigászi tűzijátékkal ajándékozza meg szemlélőit, majd perzselő, tüzes folyamként hömpölyög tovább. Ekkor, az egyre lassuló lávafolyamok, mint megannyi lüktető ér futnak végig a Föld felszínén, és pokoli fényben világítják meg a hegyet és környékét. Nem csoda, hogy a vulkánkitörések a kalandvágyó turisták legvágyottabb célpontjai.
A Vezúv, illetve a hozzá tartozó vulkanikus övezet egyébként az eurázsiai és az afrikai kontinentális lemezek összeütközésének hatására alakult ki. Két legfőbb része a Monte Somma és a Monte Vesuvio. Régészeti ásatások alapján a vulkán első ismert kitörése az i.e. 18. században volt, legnevezetesebb és egyben legkatasztrofálisabb pedig i.sz. 79-ben, amikor is pusztító láva és hamu temette be Pompeii, Herculaneum és Stabiae városát.
A Vezúv környékén manapság már több mint 3 millió ember él, ezért a vulkán közelében 1841-ben Vulkanológiai Obszervatóriumot hoztak létre, mely 1913 óta rendszeres megfigyeléseket végez.
Forrás:Nők Lapja Cafe
